HTML

Hirdetés

A köszvény

A köszvényről egészen röviden: a táplálékkal bevitt, illetve a szervezetben jelen levő nukleinsavak lebontása során keletkeznek purinbázisok, s ezek anyagcseréjének végterméke a húgysav.

Friss topikok

Linkblog

Blogajánló

Archívum

Diéta a köszvényes betegek részére

2010.12.07. 14:45 Naturicumforum


A köszvény lényege a purinanyagcsere zavara, amelynek következtében a húgysav felszaporodik a vérben, majd lerakódik az ízületekben, miközben fájdalmakkal járó heveny vagy idült ízületi megbetegedéseket okoz.

A köszvény étrendi kezelése

A köszvény kizárólag embereken előforduló betegség, melynél mind a vérben, mind a szövetekben megnövekszik a húgysav mennyisége. A húgysav a fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik:

 

  • anyagcsere-folyamatok során,
  • sejtek pusztulásakor,
  • egyes táplálékaink alkotórészeiből.

A köszvény kialakulásáért felelős:

  • a fokozott termelődés,
  • a csökkent húgysavkiválasztás.

Ha túl sok húgysav keletkezik vagy táplálékainkkal túl sok jut a szervezetbe, illetve ha nem távozik elég gyorsan és tökéletesen, kialakul a köszvény.

Vannak gyógyszerek, melyek elősegítik a húgysav kiürülését a szervezetből, ennek ellenére az étrend és az életmód váltására szükség van. Ehhez gyakran társul a cukorés zsíranyagcsere zavara is. A betegek többsége túlsúlyos, mely szoros összefüggést mutat a mozgásszegény életmóddal és a fehérjedús táplálkozással.

A diéta célja:

  • a vér húgysavszintjének csökkentése,
  • a testsúly normalizálása.

A helyes táplálkozás főbb szempontjai

  1. A magas purintartalmú élelmiszerek kerülése.
  2. Bő folyadékbevitel (napi 2-3 liter: ásványvíz, víz, tea, gyümölcslé).
  3. Bőséges gyümölcsés zöldségfogyasztás.
  4. Alkoholtilalom.
  5. Erős fűszerek kerülése.
  6. Testsúlynak megfelelő energiabevitel.

Ne fogyasszuk a különösen magas purintartalmú élelmiszereket! Kocsonyahúsok, vese, velő, máj, szív, kagyló, lazac, hering, szardínia, élesztő. Fogyasztásukat kerüljük, vagy ritkán, kis mennyiségben fogyasszuk a magas purintartalmú élelmiszereket! Szalonna, tonhal, libahús, makréla, galamb, pisztráng, pulyka-, borjú-, szarvashús és a száraz hüvelyesek.

A mérsékelten magas purintartalmú élelmiszerek a következőképpen építhetők az étrendbe!

Húsok közül: sovány marha-, sertés-, csirke-, kacsa-, nyúlhús. Ezeket párolva, főzve, főtt gombócnak, húspudingnak és felfújtnak készítsük el. A napi fehérjeszükséglet biztosításához 5-7 dekagrammos mennyiségben javasolt fogyasztani. A hús purintartalma csökkenthető, ha a főzőlevét leöntjük. Ezért a húsleves fogyasztása nem javasolt. Kerüljük a zsíros, panírozott és füstölthús-készítményeket.

Zöldfőzelékek közül: kelbimbó, kukorica, spenót, karfiol, kelkáposzta, gomba, zöldborsó.

 

A kiváltó okok között szerepel a bőséges táplálkozás, az elhízás, a nagyobb mennyiségű hús, zsíros ételek, illetőleg szeszes italok fogyasztása. Ebből következik, hogy az ilyen betegségben szenvedők kerüljék az egyszeri bőséges, nagyobb mennyiségű húsfogyasztást, és tartózkodjanak a szeszes italok fogyasztásától.

A vérben kimutatható, emelkedett húgysavmennyiség egy része a szervezetbe kerülő purinbázisokból keletkezik, ezért az orvos purinszegény étrendet ír elő. Az engedélyezett napi purinfogyasztás ebben a betegségben nem több mint 100-200 mg. A diéta összeállításánál ezért ismerni kell az egyes élelmiszerek purintartalmát.

Igen alacsony,5 mg/100 g purint tartalmaz a tej, a tejtermékek a sajt, a túró, további a saláták és a gyümölcsök.

Alacsony, 10 mg/100 g purintaitalommal rendelkezik a fehér kenyér, a burgonya, a paradicsom, a főzőtök, a karalábé, a sárgarépa, a retek, a cékla. Ezeket az élelmianyagokat nyugodtan fagyaszthatja a köszvényben szenvedő beteg.

Jelentós, 60-100 mg/100 purint tartalmaz a sertés-, a mar-ha-, a baromfihús, a tengeri és az édesvízi halak, a bab, a borsó és a lencse. Ezek az. élelmiszerek mérsékelten szerepelhetnek az étrendben.

Igen magas, 200 mg/100 g purintartalma van a májnak, a vesének, az olajos szardíniának, a húskivonatokban gazdag ételeknek, mint például a húsleves és a kocsonya. Ezektől az ételektől tartózkodjék a köszvényes beteg.

A zsiradékok fogyasztását is korlátozni kell, ezért a húsokból a zsúrszegény, sovány húsokat és húskészítményeket kell a diétában a köszvényes beteg részére adni. Célszerű a zsírszegény, kor-szerű ételkészítési eljárások (teflonedény, alufólia stb.) használata, mert így zsírszegény és ízletes ételeket lehet készíteni.

Az élvezeti szerek közül az alkoholtartalmú italok fogyasztása tilos, de a kávé és a tea élvezete megengedett, mert a bennük található purinokat a szervezet nem használja fel a húgysavképzéshez.

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

A köszvényes beteg diétája

2010.12.07. 14:04 Naturicumforum

A köszvényes beteg diétája

 Kevés hús és sok folyadék fogyasztása szükséges

A köszvény a szervezet húgysav-anyagcsere zavara. A köznyelvben csúznak is nevezett kórkép lényege, hogy a testfolyadékokban a húgysavszint megemelkedik. Ennek oka a húgysavtermelés növekedése vagy a húgysavkiválasztás csökkenése lehet.

A húgysav a májban keletkezik, részben a szervezet saját sejtmagjainak, részben pedig a táplálékkal felvett sejtmagok lebontása során. Több mint kétharmada a vizelettel választódik ki, kisebb része a széklettel, az izzadsággal stb. távozik. A köszvény kizárólag az embereknél előforduló megbetegedés. Kialakulásában genetikus és környezeti tényezők egyaránt szerepelnek. Az elsődleges, feltehetőleg örökletes köszvény 90 százaléka veseeredetű, vagyis a kiválasztás csökkenése a kóroki tényező. A másodlagos, szerzett formák gyakran más betegséghez csatlakozva fordulnak elő.
A szérum húgysavtartalom nagymértékű emelkedésének következtében a túltelített oldatból az ízületekben, és más szövetekben is nátrium-urát-monohidrát kristályok csapódnak ki, különböző kórképeket idézve elő.
 

  •  Hiperurikémia

(Túl sok húgysav a vérben)

Előfordul, hogy csak a laboratóriumi vizsgálat tárja fel a magas húgysavszintet, s esetleg (még) nincs is más jellemző tünet. Ilyenkor hiperurikémiáról beszélünk. A húgysavanyagcsere-zavarhoz gyakran társul cukor- és zsíranyagcsere-zavar is, a betegek nagy része túlsúlyos, ezért gyakoribb a magas vérnyomás és nagyobb a szívizominfarktus kialakulásának a veszélye.
 

  •  Heveny köszvényes ízületi gyulladás


Ha a szérum húgysavszintje az oldhatósági határt meghaladja, húgysavkristályok válnak ki. Maguk az urátkristályok nem irritálnak, hiszen a köszvényes betegek tünetmentes ízületeiben is jelen lehetnek, de ha a fehérvérsejtek bekebelezik a kristályokat, olyan biológiailag aktív vegyületek szabadulnak fel, amelyek heves gyulladásos reakciót váltanak ki, köszvényes gyulladást okozva az ízületekben. Az ízületi folyamat általában 45 éves kor után, tartósan fennálló hiperurikémiát követően alakul ki. A betegség férfiaknál gyakoribb. Az ízületi gyulladás általában az alsó végtag ízületeire korlátozódik, és kezdetben csak egy ízületre lokalizálódik A heves fájdalommal járó ízületi gyulladás, a köszvényes roham sem ritka. Az esetek zömében a nagylábujj, máskor a boka-, sarok-, térd-, ritkábban a csukló-, kézujj- és könyökízület is érintett lehet.
 

  • Tophusos (csomós) köszvény


A tophusoknak a tömör, szövetkárosodást okozó, kifekélyesedésre hajlamos csomókat nevezzük. Az ízületek környékén, a nyomásnak kitett pontokon, vagy a lágyrészekben, sokszor a fülkagylón alakulnak ki.
 

  • Vesekőbetegség


Húgysavkő kialakulására a köszvényes betegek 10-20 százalékánál lehet számítani, de gyakrabban alakulnak ki náluk kalcium-oxalát tartalmú vesekövek is.

A köszvény gyógyszeres kezelése

A köszvény kezelésének célja - az ízületi gyulladás kezelésén túlmenően - a szérumhúgysavszint csökkentése, amit vagy
- a húgysavszintézis gátlásával, vagy
- a húgysavürítés fokozásával érnek el.
A köszvény étrendi kezelése
A húgysavképződés étrendi befolyásolása a nagy purintartalmú ételek fogyasztásának korlátozását jelenti. A táplálékból származó purinok a hiperurikémiás betegek szérumhúgysavszintjét nagyobb mértékben emelik, mint az egészségesekét. A diéta mind a megelőzés, mind a kezelés része lehet, hiszen hozzájárulhat a tünetmentesség eléréséhez, másrészt az étkezés a betegség tüneteinek felszínre kerüléséhez is vezethet.
 

  •  Energia- és zsírszegény étrend


A köszvényes betegek nagy része túlsúlyos. Energia- és zsírszegény étrend, s ennek eredményeként a testtömeg fokozatos csökkenése számos esetben csökkenti a szérumhúgysavszintet, s a gyakran az egyidejűleg fennálló kóros vérzsírszintet is kedvezően befolyásolja. A túlságosan alacsony energiatartalmú étrend, vagy az éhezés azonban káros hatású, mert ilyen esetekben csökken a húgysavkiválasztás, tehát éppen ellentétes hatást vált ki. Amennyiben cukoranyagcsere-zavar is fennáll - diéta esetén - ezt is figyelembe kell venni.
 

  •  Alkohol


A hiperurikémiás betegek nagy része rendszeresen fogyaszt alkoholt. Az alkohol - feltehetően a lebontása kapcsán képződő tejsav hatására - gátolja a húgysavkiválasztást a vesében, tehát szérumhúgysavszint-emelkedést eredményez. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása köszvényes rohamot idézhet elő.

A diéta lényege: alacsony purintartalmú étrend

Néhány élelmiszer purintartalma:
 

  •  igen nagy: élesztő, belsőségek, füstölt húsok, húskivonatok, pisztráng, hering, szardíniák, kagylók
  •  nagy: sertéshús, marhahús, birkahús, kacsa, pulyka, szarvas, szárazbab, lencse, borsó
  •  közepes: csirke, sonka, angolna, zöldborsó
  •  jelentéktelen: tej és tejtermékek, sovány sajtok, cereáliák, saláták, gyümölcsök, burgonya, sárgarépa, retek, cékla, cukor, magvak


A köszvényes beteg diétája a gyógyszeres kezeléssel elérhető jó eredmények ellenére sem felesleges, bár kétségtelen, hogy veszített a jelentőségéből. (Az élelmiszerek purintartalmáról a tápanyagtáblázatokból lehet tájékozódni.)

A számításoknál azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebb purintartalmú, növényi eredetű élelmiszerekből, amelyeket általában köretként fogyasztunk, nagyobb mennyiségeket eszünk meg, így a purinbevitel nem kevés. Tehát a purintartalmon kívül az élelmiszer adagjára is figyelni kell. Az étrend zöme lehetőleg csekély purintartalmú ételekből álljon.
 

  •  Folyadékbevitel


A köszvényes beteg fogyasszon sok folyadékot, ezzel megelőzheti, hogy a vizelete besűrűsödjön, a vesékben húgysavkristályok képződjenek, és vesekő alakuljon ki. A húgysav oldhatóságát a vizelet vegyhatása is befolyásolja: savas közegben rosszabb az oldhatóság, ezért a vizeletet lúgosító diéta (tej, gyümölcsök, főzelékek) alkalmazása is javasolható.


Fontos, hogy a diéta ne tartalmazzon túlzottan szigorú megszorításokat. Segítse, és ne nehezítse a köszvényes beteg életét.

 

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

A köszvény étrendi kezelése

2010.12.07. 14:01 Naturicumforum

A köszvény étrendi kezelése

A köszvény étrendi kezelése


A gazdaságilag fejlett országokban gyakori betegség a köszvény, amely minden népcsoportban a felnőtt férfiak és a postmenopausában levő nők betegsége. Incidenciája a férfiaknál az ötödik évtizedben, nőknél az ösztrogének uricosuriás hatásának megszűnése után a legnagyobb. Szokták a gazdagok betegségének is nevezni, mert hosszú múltja során főleg olyan embereket sújtott, akik megengedhették maguknak, hogy bőségesen táplálkozzanak.
Hátterében genetikai és környezeti tényezők állnak. Gyógyításában a környezeti tényezők befolyásolása fontos szerepet játszik. Így a hatékony étrendi kezelés rangos helyet foglal el a gyógyításban.
 

KÖSZVÉNY ÉS HÚGYSAVANYAGCSERE

A húgysavanyagcsere zavara, a köszvény egy olyan tünetegyüttes, amelyet a purinanyagcsere végtermékével, a húgysavval túltelített testfolyadékokból kiváló és a különböző szövetekben (főleg ízületi és periartikularis), lerakódó mononátrium-urát-monohidrát kristályok idéznek elő. A húgysav a szervezetben a nukleinsavak (RNS, DNS) és nukleoproteinek lebontásából származó purinbázisokból keletkezik. Az emésztőrendszerben a purinok a táplálékkal bejutott fehérje emésztése során szabadulnak fel és jórészük már a vékonybél sejtjei által húgysavig lebomlik és a vérbe kerül. Normális esetben a húgysav kétharmad része kiválasztódik a vesén át, a maradék pedig az emésztőnedvekkel, izzadsággal távozik a szervezetből, a termelődés és a kiválasztás közt egyensúly van. Hibás szabályozás következtében (húgysav túltermelődése, bizonyos enzimek működészavara, csökkent kiválasztás miatt) húgysav halmozódik fel a sejtek közti térben és a vérben. Ebben az esetben ha a húgysav szintje a vérben meghaladja a 417 mmol/l-t, magas húgysavszintről-hiperurikémiáról beszélünk. A magas húgysavszint eleinte nem feltétlenül jár tünetekkel, nem okoz panaszokat, és később amikor már kristályok képződnek - amelyek a köszvényes gyulladás okozói -, a betegség heveny görcsös ízületi fájdalommal járó rohamokban nyilvánul meg. Azoknál a betegeknél, akiknek arthritisük és hiperurikaemiájuk van, csak akkor állapítható meg köszvény, ha mikroszkóppal a mononátrium-urát kristályok mutathatók ki, illetve egyéb vizsgálatok (anamnaezis, fizikális vizsgálat) eredményei is egyértelműen utalnak a betegségre. Ha tartósan fennáll a magas húgysavszint, akkor ennek következtében a vesében húgysavkövek keletkezhetnek.


Eredetét tekintve a köszvény lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges vagy öröklött forma hátterében genetikai rendellenesség szerepel, amely egyaránt jár fokozott húgysavtermeléssel és csökkent kiválasztással. Minden többi magas húgysavszinttel járó állapot másodlagosnak, szerzett formának tekinthető, amelynek kialakulásában nagyban közrejátszik az elhízás, a környezeti tényezők, így a helytelen bőséges táplálkozás, éhezés, alkoholfogyasztás, valamint egyes gyógyszerek is (pl. diuretikumok, szalicilát, cyclosporin).

A KÖSZVÉNY ÉS MÁS KÓROS ÁLLAPOTOK KAPCSOLATA

Fontos megemlíteni, hogy számos kutatás eredménye szerint összefüggés mutatható ki a magas húgysavszint és a szív-, érrendszeri megbetegedések, valamint a magas vérzsírszint közt. A vizsgálatok szerint köszvényes betegeken gyakrabban fordult elő pl. érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívinfarktus, koronáriabetegség, valamint a magas húgysavszintet újabban egy komplex anyagcserezavar, az ún. X-szindróma egyik megbújó rizikótényezőjének is tartják. Ismeretes az is, hogy a köszvény jelentős mértékben összefügg a testsúllyal, a testfelülettel, és kimutatták, hogy a köszvényes betegek mintegy 3/4 része elhízott.

AZ ALKOHOL SZEREPÉRŐL

Rendszeres alkoholfogyasztást gyakran kíséri magas húgysavszint, ami elsősorban az alkohol húgysavkiválasztásra gyakorolt csökkentő hatásával magyarázható.

GYÓGYÍTÁS ÉS MEGELŐZÉS

Az előzőekből már következik, hogy a betegség gyógyításában a gyógyszeres kezelés mellett rangos helyet foglal el a megfelelő étrend betartása. Ez vonatkozik az elsődleges formára is, ugyanis a felvett táplálék purintatalmával mindig arányos a vér húgysavszintje. Bár tudjuk, hogy a táplálékból származó purinok nem változtatnak sokat a vér húgysav-koncentrációján, akkor is szükséges a bevitel korlátozása. A köszvény diétája inkább megelőző jellegű, tekintve, hogy purinban gazdag ételek fogyasztása köszvény esetén magas húgysavszintet eredményez és rohamok kiváltója lehet. Ezen kívül a diétának a késői következmények (vesekövesség) kialakulása esetén is rendkívül fontos szerepe van.

AZ ÉTREND-ÖSSZEÁLLÍTÁS ALAPELVEI

A megfelelő étrend célja köszvényben elsősorban a vér-húgysavszint csökkentése a purinfelvétel korlátozásával, valamint a belső purintermelődés mérséklése. A napi purinfogyasztás ne haladja meg a 300 mg-ot a szokásos napi 600-1000 mg helyett. Az étrend összeállításakor fontos figyelembe venni, hogy melyik stádiumban van éppen a betegség. Ezek alapján az étrend legfőbb jellemzői:
1. Tünetmentes emelkedett húgysavszint állapota:
 étrend: - purinszegény - 300mg/nap alatti        purintartalommal,
  - zsírszegény,
  - elhízás esetén energiaszegény,
  - alkohol elhagyása vagy szigorú korlátozása,
  - folyadékfogyasztás 2-2,5 l/nap.
2. Heveny köszvényes roham (a vérben a húgysavszint nem   mindig magas)
 étrend: - szigorú purinszegény - 100 mg/nap        purintartalommal,
  - zsírszegény,
  - elhízás esetén energiaszegény,
  - alkohol elhagyása
  - folyadékfogyasztás 2,5-3 l/nap.
3.  Krónikus köszvény (tartósan magas húgysavszint, gyak-  ran vesekövességgel járva)
 étrend:  - erősen purinszegény - 200 mg/nap alatti       purintartalommal,
  - zsírszegény,
  - elhízás esetén energiaszegény,
  - alkohol elhagyása
  - folyadékfogyasztás 2,5-3 l/nap
  - vizelet "lúgosító" összetétel.
Az előzőekből látszik, hogy az étrendi ajánlások sokkal inkább túlmutatnak azon, hogy mennyi purint tartalmaz az étrend. Alapvető az is, hogy az energiatartalom igazodjék az élettani szükségletekhez (kor, nem, ideális testtömeg, fizikai aktivitás). Elhízás esetén az étrend mérsékelten energiaszegény (kiegyensúlyozottan naponta 500-600 kcal-val tartalmaz kevesebbet, mint amennyi normál testsúly esetén szükséges lenne), amely mellett a köszvényre rendkívül jótékony hatású lassú, fokozatos fogyás érhető el. Fontos azonban tudni, hogy köszvényben a fogyókúra nem lehet túl szigorú (egyébként sem), nem járhat éhezéssel, mert az a húgysavszint emelkedéséhez, így a köszvényes rohamok provokálásához vezethet. Csakúgy, mint a másik véglet, egy kiadós-bőséges étkezés, amelytől a köszvényes betegnek legfőképpen óvakodnia kell, különösen alkoholtartalmú itallal együtt.
Az étrendben a zsiradékból származó energia ne haladja meg a 30%-ot. Ez egy 1500 kcal tartalmú étrendben kevesebb mint 50 g-ot jelent, egy 2000 kcal energiatartalmú étrendben pedig legfeljebb 66 g-ot naponta. Ezen belül a telített és többszörösen telítetlen zsírsavakból származó energia ne haladja meg a 6-8%-ot, az egyszeresen telítetlen zsírsavakból eredő pedig a 12-14%-ot.

AZ ÉLELMISZEREK PURINTARTALMA

Az állati és növényi eredetű élelmiszerekben a purin mennyisége a purint tartalmazó szövet helyének funkciójával függ össze. Pl. egy állati izomszövetben a magas purintartalom energiában gazdag foszfátokkal van összefüggésben. A belsőségekben a nagy purintartalom a sejtmagok sokaságának köszönhető. A szárnyasok vagy halak bőre, a sertés bőrös szalonnája sejtmagokban, így purinokban is gazdag. Más a helyzet az ún. növényi "tároló" szövetekkel, amelyekben a sejtek kis száma miatt alacsony a purintartalom. A legtöbb növényi táplálék (gabona, zöldség, gyümölcs) nagyon kevés, szinte elhanyagolható mennyiségben tartalmaz purint (0-30 mg/100 g), némelyek valamivel nagyobb mértékben (30-75 mg/100 g) és van egy-két kivétel - mégpedig a száraz hüvelyesek, szója és néhány olajos mag - amelyekben a húsfélékhez hasonló mennyiségű purin található. A kakaópor, így természetesen a csokoládé sem fogyasztható magas purintartalmánál fogva. A tej, kefir, joghurt szinte sejtmentes, így minimálisan tartalmaz csak purint. A tejtermékekkel sem más a helyzet, a feldolgozás során nem történik lényegi változás a purintartalomban. Tejtermékekből hasonlóan az egészségmegőrző étrend ajánlásához, napi 0,5 l-nyi tej, kefir, joghurt és legalább kétnaponta sovány sajt vagy tehéntúró fogyasztása javasolt. A zsírosabb tejtermékek (tejszín, vaj, 20%-os tejföl) kerülendőek. A tojás előnyös lenne, mivel kevés purint tartalmaz, azonban tekintettel arra, hogy a köszvénnyel gyakran jár együtt érrendszeri megbetegedés, így koleszterintartalma miatt fogyasztását heti 2-4 db-ra ajánlott korlátozni. A tengeri állatok purintartalma rendkívül eltérő lehet. Különbséget kell tenni a nagyon magas purintartalmú hering, szardínia, makréla, garnéla, kagyló stb. és a kevesebbet tartalmazó ponty, tőkehal, fogas között. A kávé és a tea is tartalmaz purint, és nem is elhanyagolható mértékben. Ezért naponta legfeljebb 1 gyenge kávé vagy 1 gyenge teafőzet fogyasztható el.


Rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, ami legalább 2,5 l legyen naponta. Előnyös a kissé alkalikus hatású ásványvizek fogyasztása magas húgysavszint esetén, mint pl. Parádi, Balfi, amelyekből a naponta 2-3 dl fogyasztása javasolható.

 

Minden táplálék 100 g-jára vannak vonatkoztatva az értékek. Ezt fontos szem előtt tartani, mivel jó néhány alkalommal egy-egy táplálékból többet fogyasztunk, mint 100 g, így ha pl. egy kisebb purintartalmú táplálékból 2-300 g-ot elfogyasztunk, akkor az abban lévő purinmennyiség elérheti a 100 g húsfélének megfelelőt.
Az étrend összeállítása során a "jelentéktelen" és a "közepes" kategóriából ajánlott válogatni, esetleg (hogyha nem a legszigorúbb korlátozás vonatkozik a purinbevitelre) heti egyszer-egyszer beiktatva a "magas " kategóriából a megszokottnál kisebb mennyiségben valamely táplálékot. Az "igen magas" kategóriába tartozók azok, melyeket kerülni kell.

TÁROLÁS ÉS ÉTELKÉSZÍTÉS HATÁSA A PURINTARTALOMRA

Az élelmiszerek purintartalma a tárolás, illetve az ételkészítés alatt változhat. A purinveszteség tárolás alatt függ a hőmérséklettől, de hűtőszekrényben való tárolás alatt is kb. 20%-kal csökken a purintartalom. Egyes táplálékokban, pl. nyers máj, lép, hőkezelés során olyan változások zajlanak le, melyeknek következtében a purintartalom nem befolyásolja lényegesen a húgysavanyagcserét. Füstölés alatt azonban a vízveszteség miatt relatíve növekszik a purintartalom (füstölt húsok, halak, sonka). Sütéskor szintén vízveszteség van, így relatíve növekedne a purintartalom, azonban bizonyos purinveszteség is van, így nincs lényeges változás. Főzéskor a vízben különböző mértékben oldódó purinok egy része kioldódhat az élelmiszerből, a főzővízbe kerül és ott ki is mutatható.

KONYHATECHNIKAI JAVASLATOK A KÖSZVÉNY ÉTRENDJÉHEZ

1. Ajánlatos a zsírszegény ételkészítés módszereit, eszközeit alkalmazni nemcsak a húsfélék készítése kapcsán        (grillezés, grillzacskóban sütés, alufóliában sütés,         teflonedény-, cseréptál használata stb.), amely egyaránt szolgálja az energia- és a zsírszegénységet is.

2. Érdemes inkább olyan ételeket készíteni, amikor a főzővíz elöntésével csökkenthető a purintartalom. Pl. sűrített főzelék helyett vízben főtt, pl. lengyeles zöldkö-   ret, vagy hüvelyesféléből lehet különféle változato-            san fűszerezett pástétomokat vagy salátafélét készíteni - ecetes-olajos-fűszeres páclével vagy paradicsomosan, esetleg tésztával kombinálva - a hagyományos ételek helyett, amikor benne marad a főzővízben a kioldódott purin.

3. A magas purintartalmú nyersanyagok purintartalma csökkenthető előfőzéssel. Pl. húsfélét is ajánlatos előfőzni további elkészítés előtt, illetve főve különféle mártásokkal tálalni.

4. Következésképpen nem ajánlott olyan ételeket fogyasztani, amelyeket a húsfélékből kifőtt ízanyagok tesznek ízletessé, mint pl. erőleves, húsleves, kocsonya.
5. Előnyösek az étrendben az előfőzött nyersanyagok-       ból készült rakott, töltött zöldségfélék, csőben sült zöldségek.

6. Energiaszegénység esetén ízlés szerint cukor helyett mesterséges édesítőszer használandó.

7. Az intenzív, erős, csípős fűszerek alkalmazása kerülendő, helyettük a különféle friss-zöld fűszernövények, illetve a kevésbé intenzív, gyengébb fűszernövények széles skálájának használata ajánlott.

8. Hús pótlására a szójakészítmények közül leginkább a tofu (szójatúró) ajánlható, mert a tofunak kevesebb a purintartalma. A többi fajta szójakészítmény, csakúgy mint a szárazhüvelyesek csak alapos előfőzés után fogyasztható.
 

ÉTRENDI JAVASLAT KÖSZVÉNY ESETÉRE LEGFELJEBB 300 mg PURINTARTALOMMAL

1.  nap
 Reggeli: tej, bazsalikomos-petrezselymes túrókrém, fél-  barna kenyér
 Tízórai: gyümölcs
 Ebéd: lebbencsleves, tükörtojás teflonban, kefires tök-  főzelék, félbarna kenyér, gyümölcs
 Uzsonna: margarin, zsemle, reszelt sárgarépa
 Vacsora: gombás köleskása, ásványvíz

2.  nap
 Reggeli: narancslé, sajtos melegszendvics (sovány sajt-  tal), retek,
 Tízórai: gyümölcs
 Ebéd: paradicsomleves, rakott kelkáposzta, gyümölcs
 Uzsonna: tejes gyümölcsturmix (esetleg cukor nélkül),   Hamlet szelet
 Vacsora: fokhagymás lencsepástétom, zsemle, fejes-  saláta-levél, ásványvíz

3. nap
 Reggeli: tejben főtt zabpehely fahéjas szórattal
 Tízórai: gyümölcs
 Ebéd: sajtos-diós spagetti, almás-sárgarépás-céklasaláta
 Uzsonna: kefir, korpás kifli
 Vacsora: besameles zöldségtál, gyümölcs, ásványvíz

Receptek


Besameles zöldségtál
burgonya 50 dkg
sárgarépa 30 dkg
kelkáposzta 30 dkg
póréhagyma 12 dkg
paradicsom 25 dkg
olaj 2 evőkanál
liszt   3 púpozott evőkanál
tej, 1,5% zsírtartalmú 6 dl
köményes sajt 10 dkg

A burgonyát alaposan megmossuk, megfőzzük, meghámozzuk és szeletekre vágjuk. A kelkáposztát megmossuk, leveleire szedjük és előfőzzük. A megtisztított sárgarépát félig puhára főzzük és felszeleteljük. A póréhagymát és paradicsomot szintén felszeleteljük. A kelkáposztalevelekkel kibélelünk egy kiolajozott tűzálló tálat vagy tepsit. Következő rétegként eloszlatjuk rajta a póréhagymát, ráfektetjük a karikákra szeletelt burgonyát és sárgarépát, enyhén megsózzuk. Tetejét befedjük a fölszeletelt paradicsommal. A tejmártáshoz a lisztet átpirítjuk a margarinon és tűzről lehúzva felöntjük a forró tejjel. Simára keverjük és a tűzre visszatéve besűrítjük. A mártást a zöldségekre öntjük. Végül a tetejére reszelt sajtot szórunk és középmeleg sütőben megsütjük.

Fokhagymás lencsepástétom

lencse 12 dkg
Delma margarin 6 dkg
vöröshagyma 1 fej
fokhagyma 2 gerezd
petrezselyem zöldje
borsikafű, babérlevél

A készítés előtti napon a vízben áztatott lencsét enyhén sózott, babérlevéllel ízesített vízben puhára főzzük. Ha megfőtt, leszűrjük, szétnyomkodjuk, sózzuk és összedolgozzuk a margarinnal, a finomra vágott hagymával, péppé zúzott fokhagymával, apróra vágott friss petrezselyem zöldjével és a borsikafűvel.

Gombás köleskása

köles 30 dkg
gomba 40 dkg
pritamin 10 dkg
olaj 4 evőkanál
Tenkes sajt 10 dkg
vöröshagyma 1 fej
petrezselyem zöldje
őrölt bors, kakukkfű

A megmosott kölest 2 evőkanálnyi olajon átpirítjuk, felöntjük kétszeres mennyiségű sós vízzel és fedő alatt - hozzátéve az egészben hagyott vöröshagymát -, megpároljuk.
A megtisztított gombát szeletekre, a pritamint kockákra vágjuk, egymáshoz keverjük, majd a maradék olajon átpirítjuk. Ízesítjük finomra vágott petrezselyem zöldjével, őrölt borssal, kakukkfűvel, sóval. Fedő alatt, kevés meleg vízzel felöntve megpároljuk. Végül mindkettőt összekeverjük és meleg vízbe mártott merőkanállal formázva tálaljuk. Tálaláskor tetejére reszelt sajtot szórunk.
 

Diétalap.hu

Szólj hozzá!

A köszvény

2010.12.07. 13:59 Naturicumforum

A köszvényről egészen röviden: a táplálékkal bevitt, illetve a szervezetben jelen levő nukleinsavak lebontása során keletkeznek purinbázisok, s ezek anyagcseréjének végterméke a húgysav.

Ha valamilyen oknál fogva - örökletesen vagy más betegség következtében - fokozódik a húgysavtermelés vagy csökken annak kiválasztása, a vérben felszaporodik a húgysav. Ez önmagában még nem feltétlenül jelent betegséget, illetve nem okoz feltétlenül tünetet. Köszvény úgy alakul ki, hogy a húgysav kristályosodása megindul a szövetekben, főként az ízületekben, porcokban, lehűlésnek kitett helyeken - lábujj, kéz, könyök, fülkagyló -, és lerakódva gyulladást, rohamszerű fájdalmat idéz elő.

A mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, az elhízás elősegíti a betegség kialakulását. Rohamot válthat ki az alkohol, bőséges, túl zsíros, fűszeres ételek, sérülés, műtét vagy fertőzés. A köszvényt gyakran kíséri cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavara, a köszvényes betegnek néha magas a vérnyomása és hajlamos lehet a szív-ér rendszeri betegségekre. A gyógyítás a gyulladás mielőbbi megszüntetésére, a rohamok megelőzésére és az optimális húgysavszint visszaállítására irányul. Ez egyrészt gyógyszerek segítségével, másrészt életmódbeli, étrendi változtatások bevezetésével történik.

Tanácsok az étrend összeállításához

  • A purinbevitel csökkentése ( < 300 mg/nap), nagyon magas purintartalmú ételek és italok kerülése pl.: belsőségek, húsok, szardínia, élesztő, hering, kaviár, füstölt húsok, hüvelyesek, kávé, feketetea.
  • Vitaminokban és nyomelemekben gazdag, ugyanakkor energiaszegény, zsírszegény, szénhidrátszegény diéta (ajánlott kerülni a mézet is magas fruktóztartalma miatt - fokozza a húgysavtermelést!)
  • fehérje bevitel mérséklése.

Életmódbeli javaslatok:

  • Napi 2-2,5 l folyadék elfogyasztása (nyáron ennél még többre van szükség), a vizelet maradjon világos, mennyisége ne csökkenjen 1,5 l alá.
  • Túlsúly esetén testsúlycsökkentés (a radikális fogyókúra, koplalás fokozott sejtlebontáshoz vezet, köszvényes rohamot provokálhat - ezért böjtkúrázni csakis orvosi felügyelet mellett szabad!).
  • Alkoholtilalom - mert az alkohol a purinszintézist fokozza (a sör purintartalma jelentős!).
  • Az ízületek karbantartása szakember által előírt rendszeres mozgással.
  • Rendszeres orvosi ellenőrzés, vérvétel.

Mi segíthet még?

  • Időnkénti, szigorúan orvos felügyelete mellett végzett salaktalanító kúrák.
  • Belsőleg kúraszerűen csalán- és zsurlótea, emellett nyírfalevél-, hibiszkusz-, tarackgyökér-, gyermekláncfű-teakeverék fogyasztása csökkentheti a panaszokat.
  • Külsőleg torma, kámfor, szamócalevél, rozmaring segíthet a gyulladás csökkentésében.
  • Érdemes megpróbálni a homeopátiás salaktalanító gyógyszereket, a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító neurálterápiát és akupunktúrát is.

 

 Drinfo

Szólj hozzá!